Hát igen…

Szóval végeredményképpen megállapíthatjuk, hogy vacak egy idő van. Legalábbis itt Veszprémben.

Gondolkodtam is, amikor felébredtem, hogy lehet nem ártana egy édes, gőzölgő és illatos tejbegrízzel kezdeni a napot. Hiszen úgy is régen ettem. Nos, azóta sem álltam neki.

Helyette, hogy kedvemet “feljebb tornásszam” nekiálltam megnézni a Pompeii-t. Tök aranyos kis szerelmi szál, persze a végén azért kitör a Vezúv is a történelem rendje szerint. 

Képzeljétek, hamarosan el szeretném kezdeni a falfestésemet is. Csak előbb el kellene jutnom odáig, hogy megtervezzem egy papíron. Elképzelés már van, de hát azért mégis jobb lenne egyben látni az egészet. Ha kész lesz, meg tudom csinálni a fényképfalamat is. Ami persze további feladatokat eredményez, mint példának okáért elő is kell hívatni ezeket a képeket. Majd hozok mindenképpen képeket, ha sikerül eme nemes feladatot kiviteleznem. 😉

Lassan két hete, hogy az Illés együttes dalaiból készült …Tied a világ! zenés társasjáték díszbemutatóján jártam. Azt hiszem, hogy ez egy igazán olyan előadás, amit tényleg végignevet a néző. 

Nekem meglepetés volt ez az este, ugyanis nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan bekötik a fejemet. Nagy élmény volt, amikor Vastag Tomi negyed magával (Serbán Attila, Nagy Sanyi és Feke Pali) megkérte a kezemet. Természetesen minden előadáson más a szerencsés kiválasztott. 🙂 A gyűrűt megtarthattam, de azt el kell mesélnem, hogy majdnem két ujjam belefér, akkora. 😀

Úgy veszem észre, hogy mostanában elég sok klassz dolog történik velem. Itt a nyár, remélem ez egy ideig most így is marad. Pozitív élmények, csuda-jó napok. 

Elkezdtem időközben “sajtóreferenskedni” is, nagyon élvezem minden pillanatát, olyan, mintha a munka nem is munka lenne. 🙂

Remélem mire el kell indulnom a városba, megszűnik a szél meg az eső… Addig is legyen nagyon szép napotok és mosolyogjatok sokat! :))